Veszprémvarsányi Fekete István Általános Iskola és AMI
Erdély (2024)
Már télen megtudtuk, hogy megnyertük a pályázatot, és mehetünk Erdélybe.
Teltek a napok, hetek, hónapok, és már ott tartottunk, hogy csak pár nap van az indulásig. Mindenki kezdett készülődni az utazáshoz.
Eljött a nagy nap. Reggel öt órakor indultunk. Először Nagyváradon mentünk keresztül, majd a Király-hágót néztük meg, utána következett Kolozsvár. A városnézés után Székre mentünk a szállásunkhoz és a református templomhoz.
A második napon Torockó volt a célpont, ahol kétszer kel fel a nap, de mi az alacsonyan lévő felhők miatt nem láttuk. Utána Tordára vezetett az útunk, pontosabban a sóbányába, ami az egyik kedvenc programom volt. A bánya után buszra ültünk, ahol egy jót aludtam, és mire felkeltem Korondon voltunk. Korond után Csíksomlyón néztünk körül, majd Tusnádfürdőre utaztunk, ahol a másik szállásunk volt.
A harmadik napon a Szent Anna-tavat és a Mohos tőzeglápot néztük meg. A tőzegláp is nagyon tetszett. Innen kalandosan jutottunk el Kommandóra, onnan pedig a szállásra.
Egy újabb napunk kezdődött, a negyedik. A mai napon a Brassói fekete templomot, Törcsvárat, a Petőfi emlékművet látogattuk meg. Ezek után útunk újra Székre vezetett.
Megkezdődött az utolsó napunk. Ma először Zilah városát néztük meg, ahol szerencsére volt egy retró autó találkozó. Ezután Nagykároly volt a célpont, ahol körbesétáltuk a Károlyi kastélyt, ami nagyon szép volt. Még hazaindulás elött egy fagyit is nyaltunk.
Majd mindezek után hazaindultunk. Este nyolc órára szerencsére haza is értünk. Nekem volt szerencsém tavaly is eljutni erre a környékre, de nekem jobban tetszett a saját osztályommal menni, és látni milyen jó közösség vagyunk. Kár lett volna ezt kihagyni, mivel ez egy életre szóló élmény volt.
Kirmer Kristóf
A sóbányában a legjobban a kristályok és a játékok tetszettek. A sóbányában annyi só van, hogy kb. 100 évig elég lenne az egész világnak.
Horváth Flóra
Már mentünk egy ideje az Esztenához, mikor egyszer csak láttam egy medvét. Illetve négyet. Egy anyát és három bocsot. Mi voltunk elől, és csak mi láttuk a medvét. Nagyon boldogok voltunk.
Mázi Gréta
A másik kedvencem a Szent Anna-tó volt. Szép volt a tó vize is, meg mögötte az erdő is. Jó volt még, amikor mentünk fel az Esztenára, és defektet kaptunk, az nagyon vicces volt.
Papp Réka
Hosszú út után a Király- hágón át Kolozsvárra értünk. Itt találkoztunk az idegenvezetőkkel, és megnéztük a Szent Mihály-templomot, Mátyás és Szent Györg-szobrot. Ez után Székre a szállásunkra mentünk.
Horváth Benjámin Vitéz
Nekem személy szerint az a program tetszett legjobban, mikor medvét láttunk, és ezzel nem azt akartam mondani, hogy a többi nem tetszett ugyanis Erdély csomó gyönyörű hellyel van teli.
Potyók Jázmin
Tanulmányi kirándulás Erdélyben (2023)
Erdélyben jártunk
2023. április 12-én, hajnalban, az osztályunk elindult Erdélybe. Nagy izgalommal vágtunk neki a hosszú útnak.
Amikor átléptük a román határt, Nagyvárad felé vettük utunkat, ahol felvettük idegenvezetőnket, Tibor bácsit.
A Király-hágón nagyon hideg volt, és a ködtől nem láttuk a völgyet és a hegyeket, de hazafelé már szép idő volt, és csodálatos kilátás fogadott ott bennünket. Itt el tudtunk menni mosdóba, és egy kis bolt is volt.
Még elmentünk néhány helyre Marosvásárhelyen a belvárosban, majd indultunk vacsorázni. Már este volt, mikor odaértünk Bogárfalvára. Az ott dolgozók finom fánkkal fogadtak bennünket, amikor a buszból leszálltunk. Az ételek nagyon finomak voltak. A reggelik és a vacsorák is.
A szállásunk Székelyszentléleken volt. Rövid buszozás után értünk oda. A fiúk és a lányok külön házba, de egy udvarban lettek elosztva. Nagyon fáradtak voltunk, ráadásul az eső is esett. Szerintem nagyon jó szállás volt, 2-3-4 fős szobákban, és minden szobának volt külön fürdője, így hamar meg tudott mindenki fürdeni.
A második napon Parajdon a sóbánya, és Szovátán a Medve-tó tetszett a legjobban. A sóbányába le- és fel is egy busszal mentünk, majd miután felértünk, még lehetett venni kürtős kalácsot, sóból készült dolgokat.
A Medve-tavat körül sétáltuk, egy helyen leültünk, és megettük az útra kapott csomagból a szendvicsünket. Rengeteg érdekes dolgot megtudtunk a tóról. Láttunk fába faragott sast, vaddisznó családot, fából farkast és medvét is. Volt egy tornapálya is, amit kipróbálhattunk.
Szovátán is kaptunk egy kis szabadidőt, majd indultunk tovább.
Korond nagyon tetszett. Főleg a fazekas edények és a népviseletek. Ezután meglátogattuk Farkaslakán Tamási Áron sírját, ahová nemzeti színű szalagot is kötöttünk.
Majd tovább mentünk Orbán Balázs síremlékéhez. Sok érdekes dolgot megtudtunk róla, munkásságáról, és arról a sok szép székelykapuról, amiken keresztül a sírjához érkezhettünk.
Este megint süteménnyel és finom vacsorával fogadtak bennünket Bogárfalván.
A szállásunk előtt összeismerkedtünk néhány bicikliző helybeli fiúval, akikkel a tanár néni engedélyével, lefekvés előtt egy jót beszélgettünk.
A harmadik napon reggeli után elmentünk a bogárfalvi iskolába, ahol találkoztunk ott tanuló gyerekekkel, akiknek egy kis ajándékot is átadtunk. Érdekes volt a napló, amiben láttuk, hogy 10-es a legjobb jegy. Szép volt az iskola.
Ezután elindultunk Székelyudvarhely felé, ahol egy kis sétát tettünk. Fényképezkedtünk népviseletbe öltözött lányokkal és fiúkkal, akik a református kollégiumban tanulnak. Épp ünnepélyre készültek. Megnéztük a szobrokat, ahol Csaba királyfi, Hunyadi János és más híres személyek szobrai vannak. A buszban pedig elénekeltük mindkét székely himnuszt, meg az Ismerős Arcok: Nélküled című dalát.
Gyergyószentmiklóson megtekintettük az örmény katolikus templomot, majd elindultunk a Békás-szoroshoz. Közben láttuk a Zetelaki víztározót is.
A szoros gyönyörű volt. A busztól legyalogoltunk a „Pokol tornácán” keresztül a „Pokol torkán” át a szorosba. Nekünk nagyon tetszett. Szívesen visszajönnénk még ide! Miután végigjártuk a Békás-szorost, a Gyilkos-tónál egy szál pulóverben még hógolyóztunk is! Megint kaptunk egy kis szabadidőt, aztán Csíksomlyó következett. A kegytemplom gyönyörű. Ittunk a borvízből, megnéztük a barátok feredőjét is. Még pityókás házikenyérrel is megkínáltak a tanár nénik bennünket. Nagyon finom volt.
Vacsora után a szálláson, a lányok kitervelték, hogy miután a fiúk lefürödtek, megvicceljük őket. Persze, tanárnőéket is beavattuk, hogy tudjanak róla. Az volt az ördögi terv, hogy egy YouTube-ról leszedett teljesen hiteles medvehanggal a nyitott ablakon keresztül megijesztjük őket. Olyan jól sikerült, hogy Sanyi annyira megijedt, hogy bebújt a szekrénybe egy vállfával.
Eljött a hazautazás napja. Már este összepakoltuk a cuccainkat. Persze, még aznap is sok élmény várt ránk. A segesvári várban megnéztük a nevezetesebb épületeket, például az óratornyot, bástyákat. Nézelődtünk, új információkat tudtunk meg. Még a 177 lépcsőfokból álló diáklépcsőt is megmásztuk! Tibor bácsi elmesélte, hogy nem volt érdemes régen otthon hagyni semmit, a sok lépcső miatt. Átmentünk a temetőn is, ahol a sírokon megfigyeltük a régi betűket.
Itt is kaptunk egy kis szabadidőt.
Utána Kolozsváron álltunk meg. Elmentünk Mátyás király és Bocskai István szülőházához, a Mátyás emlékműhöz, és a Szent Mihály-templomba. Nagyon szép volt. Megnéztük még a református templomot és az előtte levő Sárkányölő szobrot, aminek a nagyobb párja Lengyelországban van. Végül tettünk egy sétát a Házsongárdi temetőben is.
Hazafelé ismét megálltunk a Király-hágón. Az egyik domboldalban birkákat legeltettek. Nagyon szép látvány volt az egész. Nagyváradon elbúcsúztunk Tibor bácsitól, és a határig meg sem álltunk.
Az utat énekéssel töltöttük. Már csak néhány benzinkútnál álltunk meg.
Késő este értünk haza. Mindenki nagyon fáradtan szállt le a buszról.
Nagyon jó volt ez a négy nap. Ha tehetnénk, szívesen visszamennénk akár egy hétre is, mert szuper volt minden. Ez egy fárasztó utazás volt, de egy életre szóló élményt kaptunk. Örülünk, hogy élhettünk a lehetőséggel.
7. osztály tanulói
Veszprémvarsányi Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
8438 Veszprémvarsány, Iskola utca 16.
Tanulmányi kirándulás Erdélyben (2018)
Iskolánkból, a Veszprémvarsányi Fekete István Általános Iskolából 42 tanuló vett részt 3 pedagógus kíséretével a Határtalanul program keretében erdélyi kiránduláson.
Utunk során megnéztük történelmünk fontos városai közül a Szent László alapította Nagyvárad történelmi, irodalmi és építészeti emlékeit, Mátyás király és Bocskai István szülővárosát, Kolozsvárt, Bethlen Gábor szülőhelyét, Marosillyét. Megálltunk a történelmi Erdély határánál Királyhágón. Megnéztük a tordai sóbányát, és kirándultunk a Tordai-hasadékban. Megcsodáltuk a mesébe illő gyönyörű Torockót. Meglátogattuk a nagyenyedi református kollégiumot. Gyulafehérváron ellátogattunk az érseki székesegyházba, ahol a Hunyadiak síremlékénél megemlékeztünk történelmünk jeles családjáról. Megismerkedtünk Déva és Vajdahunyad várának történelmével.
Tanulóinknak nagy élmény volt találkozni a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott intézményben lakó gyerekekkel.
Diákjaink az utazás során megtapasztalhatták Erdély kulturális és vallási sokszínűségét. Szembesültek azzal, hogy mit jelent az, hogy magyarok kisebbségben élnek a saját szülőföldjükön.